Régész Blog

A Lancea Regis Közösségi Régészeti Blog elsődleges célja a tudománynépszerűsítés. Régész kollégáink a terepi kutatás legfrissebb eredményeit közvetítik a tág olvasóközönségnek, civileknek és régészeknek egyaránt, közérthető, olvasmányos formában. Várjuk további leendő szerzőink jelentkezését! Bármilyen régészettel kapcsolatos témát szívesen fogadunk, de mindenekelőtt olyan kutatási beszámolókat, amelyek közösségi, intézményi összefogással, vagy civil támogatással valósultak meg.

Szerkesztők: Mag Hella - Rácz Tibor Ákos
index

19. századi állatalakos tűzcsiholók a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményében

Szerző:

Tóth Balázs

Absztrakt:

A tűz az emberek életének, mindennapjainak igen fontos eleme: a fűtés, az ételek elkészítése, és számtalan kézműves tevékenység elképzelhetetlen nélküle. A vasművesség megszületése után jöttek rá, hogy ha megmunkált vasat (acélt) kovásodott kődarabhoz ütnek, szikra keletkezik. Ez a felismerés vezetett el a vas tűzcsiholók megjelenéséhez és elterjedéséhez, melyek az évszázadok során igen változatos alakban készültek. Írásomban a tűzcsiholók egy különlegesen szép, igényes kivitelű típusával foglalkozom, melyek keltezése sokáig megoldatlan probléma volt a hazai és külföldi kutatásban.

Doi: https://doi.org/10.35082/LR.2021.1

Koka_Horvath_index-min

Ékszer- és ruhadíszleletek Vámosmikola–Kengyeles Árpád-kori telepéről

Szerző:

Kóka István–Horváth Ciprián

Absztrakt:

Az Ipoly egykori kanyarulatába ékelődő magaslaton elhelyezkedő Árpád-kori telep első nyomai az 1980-as években, a meder áthelyezéséhez kapcsolódó munkálatok során váltak ismertté. A folyó jobb partján régészeti feltárás, míg a bal oldalán terepbejárás és műszeres kutatás során kerültek elő a korszak jelenségei és leletei. A cikkben a területen végzett műszeres kutatásról szeretnénk beszámolni.

Doi: https://doi.org/10.35082/LR.2021.2

Arpad

Viseletrekonstrukciós lehetőségek a kenézlői honfoglaló temető leletei alapján

Szerző:

Kenéz Árpád

Absztrakt:

A 2000-es évek elejétől a korábbi, hagyományőrzők által elindított történelmi életmód rekonstrukció és történelmi újrajátszás fénykorát éli. Egyre több elérhető irodalom látott napvilágot, a régész szakma nyitni kezdett a kísérleti régész beállítottságú hagyományőrzők munkássága felé. Több fiatal régészhallgató is hagyományőrző lett, önkéntelenül is összekötve a tudományt és a hobbit, melyeknek meglátásom szerint mindig is együtt kellett volna léteznie. Persze volt példa már korábban is arra, hogy nem régész végzettségű szakemberek lendítettek előre régészeti vonatkozású kutatásokat. Ilyenek Fábián Gyula működőképes íjrekonstrukciói, Szőllősy Gábor íjleírásai, tesztjei és mérési eredményei, vagy Magyar Attila és csapatának (Magyar 2008) történelmi életmód- és viseletrekonstrukciós tevékenysége, majd később a Nemzeti Íjászszövetség és az abból alakult Magyar Történelmi Íjász Társaság honfoglalás kori íjászfelszerelés rekonstrukcióiban és használatában való ismeretszerzéséből készült tanulmányok és kiállítások.

Doi: https://doi.org/10.35082/LR.2022.1

Szerző:


Absztrakt:


Doi: