Történetünk
A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum közösségi régészeti programjának résztvevői 2019 márciusában alapították meg a Közösségi Régészeti Egyesületet. Ehhez a kulcsfontosságú eseményhez azonban hosszú út vezetett.
Pest megyében 2010 óta rendszeresen szervezünk tervásatásokat önkormányzatokkal, régészeti tanszékekkel rendelkező egyetemekkel közösen, amelyekhez önkéntesek, amatőr kutatók és diákok egyaránt csatlakozhatnak. 2010-ben Dabas–Vencelkei-dűlőben, 2011-ben több ízben is Bugyi–Felsőványon, 2012-ben Ócsa–Mádencia-dűlőben tártunk fel gazdag 10. századi sírokat. A legjelentősebb eredmény a Bugyi–Felsőványon az aranyozott ezüst lemezzel borított tarsollyal, veretes fegyverövvel eltemetett előkelő megtalálása és szakszerű feltárása, dokumentálása volt.
A hobbi fémkeresősök által megtalált honfoglalás kori temetők feltárása során megvalósuló összefogás irányította figyelmünket az összetett társadalmi problémát jelentő fémkeresőzésre, a lelőhelyek illegális fosztogatására, amelynek egyedüli megoldásaként a közösségi régészeti programok hazai meghonosítása kínálkozott. 2015 tavaszától oktatással egészítettük ki a változatos terepi tevékenységünket és ettől az időponttól számítjuk a közösségi régészeti foglalkozásaink programszerű kezdetét. A civil szférával való együttműködésünk ettől kezdve szabályozott keretek között zajlik, nem alkalmankénti, hanem megtervezett és folyamatos. A program résztvevőivel a korábbiaknál jóval szorosabb együttműködés valósult meg, sokkal hatékonyabban vontuk be őket a terepi régészeti munkáinkba. Így például 2015-ben újabb honfoglalás kori sírokat mentettünk meg Turán, 2016-ban Gödöllő–Babatpusztán végeztünk összetett lelőhelyfelderítő tevékenységet és ásatást, 2017-ben hitelesítettük a jászkarajenői tatárjárás kori kincsleletet, 2018-ban megmentettük a késő középkori – kora újkori Érd–ófalusi leletegyüttest.
2018 őszén a programnak már 90 résztvevője volt, majd decemberben, az országos médiában is megkülönböztetett figyelmet kapó érdi kincslelet felfedezését követően több mint 50 új fő csatlakozott. A megnövekedett létszám meghaladta a programot szervező 2-3 múzeumi kolléga kapacitásait, így hosszas egyeztetések után, valójában a civil résztvevők kezdeményezésére és hathatós támogatásával alapítottuk meg egyesületünket. A sokrétű feladatokat egymást közt megosztva, immár egy hét fős vezetői stáb látja el a közösségi régészeti programok szervezését és irányítását. A vezetőségben egyaránt jelen vannak civilek és régészek, illetve régészhallgatók. Az együttműködés lényeges mozzanata, hogy nem csak részvételi joga van az önkénteseknek, hanem a tervezésbe, döntéshozatalba is beleszólhatnak.
Pest megyében 2010 óta rendszeresen szervezünk tervásatásokat önkormányzatokkal, régészeti tanszékekkel rendelkező egyetemekkel közösen, amelyekhez önkéntesek, amatőr kutatók és diákok egyaránt csatlakozhatnak. 2010-ben Dabas–Vencelkei-dűlőben, 2011-ben több ízben is Bugyi–Felsőványon, 2012-ben Ócsa–Mádencia-dűlőben tártunk fel gazdag 10. századi sírokat. A legjelentősebb eredmény a Bugyi–Felsőványon az aranyozott ezüst lemezzel borított tarsollyal, veretes fegyverövvel eltemetett előkelő megtalálása és szakszerű feltárása, dokumentálása volt.
A hobbi fémkeresősök által megtalált honfoglalás kori temetők feltárása során megvalósuló összefogás irányította figyelmünket az összetett társadalmi problémát jelentő fémkeresőzésre, a lelőhelyek illegális fosztogatására, amelynek egyedüli megoldásaként a közösségi régészeti programok hazai meghonosítása kínálkozott. 2015 tavaszától oktatással egészítettük ki a változatos terepi tevékenységünket és ettől az időponttól számítjuk a közösségi régészeti foglalkozásaink programszerű kezdetét. A civil szférával való együttműködésünk ettől kezdve szabályozott keretek között zajlik, nem alkalmankénti, hanem megtervezett és folyamatos. A program résztvevőivel a korábbiaknál jóval szorosabb együttműködés valósult meg, sokkal hatékonyabban vontuk be őket a terepi régészeti munkáinkba. Így például 2015-ben újabb honfoglalás kori sírokat mentettünk meg Turán, 2016-ban Gödöllő–Babatpusztán végeztünk összetett lelőhelyfelderítő tevékenységet és ásatást, 2017-ben hitelesítettük a jászkarajenői tatárjárás kori kincsleletet, 2018-ban megmentettük a késő középkori – kora újkori Érd–ófalusi leletegyüttest.
2018 őszén a programnak már 90 résztvevője volt, majd decemberben, az országos médiában is megkülönböztetett figyelmet kapó érdi kincslelet felfedezését követően több mint 50 új fő csatlakozott. A megnövekedett létszám meghaladta a programot szervező 2-3 múzeumi kolléga kapacitásait, így hosszas egyeztetések után, valójában a civil résztvevők kezdeményezésére és hathatós támogatásával alapítottuk meg egyesületünket. A sokrétű feladatokat egymást közt megosztva, immár egy hét fős vezetői stáb látja el a közösségi régészeti programok szervezését és irányítását. A vezetőségben egyaránt jelen vannak civilek és régészek, illetve régészhallgatók. Az együttműködés lényeges mozzanata, hogy nem csak részvételi joga van az önkénteseknek, hanem a tervezésbe, döntéshozatalba is beleszólhatnak.
