Történetünk

A hobbi fémkeresősök által megtalált honfoglalás kori temetők feltárása során megvalósuló összefogás irányította figyelmünket az összetett társadalmi problémát jelentő fémkeresőzésre, a lelőhelyek illegális fosztogatására, amelynek egyedüli megoldásaként a közösségi régészeti programok hazai meghonosítása kínálkozott. 2015. tavaszától oktatással egészítettük ki a változatos terepi tevékenységünket és ettől az időponttól számítjuk a közösségi régészeti foglalkozásaink programszerű kezdetét. A civil szférával való együttműködésünk ettől kezdve szabályozott keretek között zajlik, nem alkalmankénti, hanem megtervezett és folyamatos. A program résztvevőivel a korábbiaknál jóval szorosabb együttműködés valósult meg, sokkal hatékonyabban tudtuk bevonni őket a terepi régészeti munkáinkba. 2018. őszén a programnak már 90 résztvevője volt, majd decemberben, az országos médiában is megkülönböztetett figyelmet kapó érdi kincslelet felfedezését követően több mint 50 új fő csatlakozott. A megnövekedett létszám meghaladta a programot szervező két-három múzeumi kolléga kapacitásait, így hosszas egyeztetések után, a civil résztvevők kezdeményezésére és hathatós támogatásával alapítottuk meg egyesületünket. A vezetőségben egyaránt jelen vannak civilek és régészek, illetve régészhallgatók.
Működésünk projektalapú. 2019. óta több mint 30 ásatást folytatunk, több száz új régészeti lelőhelyet azonosítottunk és hitelesítettünk. 2021-ben a Ferenczy Múzeumi Centrumban „Kincskeresés, kaland tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében” címmel reprezentatív tárlatot szerveztünk, melynek katalógusa is megjelent.
Felelősségteljes fémkeresőzés

Céljaink közé tartozik az etikus fémkeresőzés kereteinek folyamatos biztosítása. Több éves kísérletezés mellett kidolgoztuk az együttműködés feltételeit és sikeresen integráltuk a Pest vármegyei szervezetlen, vagy alig szervezett fémkeresős csoportokat a múzeumi szférába, múzeumbarát fémkeresős hálózatot építettünk, megnövelve a kutatási potenciált és megsokszorozva a múzeumba bekerült régészeti korú tárgyak számát. Egyik legfontosabb eredményünknek tartjuk az illegális fémkeresőzés visszaszorítását működési területünkön. Elméleti és gyakorlati oktatással vezetjük rá a résztvevőket a műszer felelősségteljes használatára és amennyiben elsajátítják a lelőhelyek hitelesítésére vonatkozó szakmai protokollt és kialakul a bizalmi viszony, megbízási szerződés révén, hatósági kontroll mellett, a múzeum külső munkatársaként folytathatják hobbijukat. A fémkeresősök segítségét elsősorban új lelőhelyek azonosításában, hitelesítésében tudjuk igénybe venni, ez a tevékenység jelentős átfedésben van a régészet alapfeladataival. A detektoros kutatás során a civilek által felfedezett, korábban ismeretlen lelőhelyeket hitelesítjük, közhiteles nyilvántartásba vesszük, ezáltal fokozva a védelmüket.
Az együttműködő civilekkel el kívánjuk érni a kritikus tömeget és ki akarjuk szorítani az illegális keresősöket. Csak helyben lehet ellátni a lelőhelyek védelmét, ezért minden eszközzel támogatjuk a helyi közösségeket múltjuk megismerésében. A civileket érdekeltté kell tenni a kulturális örökség megismerésében, kezelésében és védelmében ez pedig szervezést, szakmai összefogást igényel. Sok település határát ma már múzeumbarát önkéntesek felügyelik, célunk, hogy számukat tovább növeljük. Szükségesnek látjuk ugyanakkor a jogi szabályozás korszerűsítését, ehhez rendszeresen ajánlásokat fogalmazunk meg az illetékes szervek részére.
Élmény, közösség és tudomány

Az örökségvédelmi intézmények régészeivel eltöltött közös munka segíti a résztvevőket, hogy önálló kutatásokat kezdeményezzenek: önkénteseink helytörténeti, múzeumi, levéltári adatokat gyűjtenek, régészeti lelőhelyeket azonosítanak és sokan közülük szaktudományos kutatásokat folytatnak. Valljuk és hirdetjük, hogy a kulturális örökség értékeihez bárkinek joga van hozzáférni, és joga van értelmezni is azokat, természetesen a tudományosság általános szabályainak keretei közt. Ahhoz, hogy a résztvevők a szakmai elvárásoknak megfelelően, minél magasabb színvonalon végezzék amatőr kutatói munkájukat, összetett képzést biztosítunk. Az ásatási és terepbejárási módszertant, az örökségvédelmi hatóság és nyilvántartási számára leadandó dokumentáció elkészítését, akárcsak a régészeti leletek azonosítását, keltezését, meg kell tanulni. A tagság emellett fokozottan igényli az ismeretterjesztő jellegű előadásokat, és ezek tematikáját a program résztvevőivel való egyeztetések alapján állítjuk össze. 2015 óta hagyományosan tavasszal és ősszel, egymást követő kétheti turnusokban tartunk előadássorozatot a résztvevőknek felkért régész és örökségvédelmi szakember előadók segítségével. Az évek során az előadássorozat régészeti-történeti szabadegyetemmé nőtte ki magát. Az oktatás ezen kívül magában foglal múzeumi gyakorlatot, anyagismeret órákat is: rendszeresen szervezünk közösségi leltározást, melynek során önkénteseink segítségével vesszük nyilvántartásba a közös terepi munkák során megtalált tárgyakat.
Leletmentések, tervásatások, komplex helytörténeti kutatások

A kiemelkedő jelentőségű lelőhelyeken nagyobb tudományos projektek részeként tervásatásokat folytatunk. A több hetes feltárások folyamán a résztvevők sokoldalú ásatási tapasztalatot szerezhetnek: elsajátíthatják a régészeti technikákat, a dokumentációkészítés alapjait és közelebbről megismerhetik a régészet céljait és módszereit. Nem utolsó sorban itt kovácsolódnak közösséggé a különböző korú és hátterű, de azonos érdeklődésű résztvevők.
Régészeti topográfia, hadszíntérkutatás

Közösségi régészeti programunk népszerű eseménye a csataterek területén végzett fémkeresős kutatás. A csatára utaló leletek megtalálásának esélyét – a logisztikai jellegű kihívások ellenére is – a nagy létszámú fémkeresős csapat bevonása növeli. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a legtöbb hobbi fémkeresősnek igen élénk a hadtörténeti érdeklődése, többen a világháborús relikviák gyűjtéséből kiindulva jutottak el a régészeti korok iránti vonzalomhoz. Programunk lehetőséget biztosít modern kori és 20. századi háborús helyszínek kutatására is.